Beszámoló a Onespire Zrt. szerepéről a MOL-MOHU projektben

Bevezetés

Cégünk, a Onespire Zrt. az elmúlt években aktív szerepet vállalhatott a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. működésének alapját képező informatikai megoldások és folyamatok tervezésében és kialakításában.

Cikkünkben bemutatjuk azokat az összetett és sok szempontból egyedi tevékenységeket, amelyekben szakértőink részt vettek, és amelyek a mára már életünk szerves részét képező sokrétű hulladékgazdálkodási rendszert létrehozták.

Áttekintjük a MOHU-MOL projektet, a mögöttes rendszereket, valamint azokat a sajátosságokat és szakmai- és projektmenedzsment kihívásokat, amelyekkel szembesültünk, illetve az erre adott válaszainkat.

Együttműködésünk a MOL Csoporttal

Cégünk, a Onespire Zrt. kiemelt ügyfele a magyar olaj- és gázipari nagyvállalat, az elmúlt években több SAP projekt során támogattuk a cégcsoport működését.

Szakértőink közreműködtek a MOL SAP Ariba bevezetési projektjében is, csapatunk az új megoldás és a meglévő SAP Data Warehouse integrálásáért volt felelős. Emellett a szerződéskötésig tartó folyamat, illetve a beszállítói engedélyezési procedúra bevezetését támogatjuk.

A következő jelentős feladatunk a 2021-ben indult MOL-MOHU projekt volt, amelyről cikkünkben részletesen beszámolunk.

Büszkék vagyunk arra, hogy folyamatos a MOL csoporttal, Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb vállalatával való együttműködésünk.

A MOHU alapvető célkitűzései az alábbiak:

• 2040-ig a települési hulladék újrahasznosítási arányának 32%-ról 65%-ra növelése.
• A hulladéklerakókba kerülő anyag arányának 50%-ról 10%-ra való csökkentése.

A főbb tevékenységek és időbeni áttekintésük:

• 2023 július 1: A koncesszió hivatalos kezdete.
• 2024 január 1: Az országos kötelező visszaváltási rendszer bevezetése, amelyhez automaták beszerzése és telepítése volt szükséges.
• 2025 vége: Több mint egymillió új gyűjtőedény kiosztása a lakosság számára, elősegítve a szelektív hulladékgyűjtést.
• 2028 végéig: Az első öt évben egy olyan létesítmény felépítése, amely évente legalább 100.000 tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas.
• 2033 végéig: Tíz év alatt 185 milliárd forint értékű beruházás végrehajtása.

A MOHU tevékenységei közé tartozik továbbá 83 új hulladékudvar építése, több mint 20 szuperválogató létesítése, valamint a kukásautó-flotta fejlesztése és bővítése az országban. Ezek a lépések nagyban hozzájárulnak a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás arányának növeléséhez Magyarországon.

A MOL-MOHU koncesszió előzményei és előkészítése

A háttérben az előkészítő tevékenységek már jóval a koncesszió 2023 júliusi hivatalos kezdete előtt elindultak.

Az új hulladékgazdálkodási rendszer előkészítési szakasza már 2021-ben megkezdődött, amelynek során cégünk szakértői megvizsgálták a nemzetközi iparági sztenderdeket és a már működő külföldi megoldásokat, majd felmérték, hogy milyen rendszereket lenne érdemes használni és hogyan érdemes kialakítani az IT architektúrát.

Ezt követően ezekre az alapokra építve megalkottunk egy nagyjából öt éves időszakra vonatkozó roadmap-et.

MOL-MOHU rendszereinek felsőszintű áttekintése

A hulladékgazdálkodási háttérrendszerek tényleges implementációja 2022-ben kezdődött. A MOHU jelenlegi IT architektúrájának főbb komponensei az alábbiak:

• SAP ERP: pénzügy, számlázás, elszámolás.
• One Stop Shop Waste Tracking: a hulladékok nyomon követése, mérési adatok rögzítése.
• Salesforce: ügyfélszolgálat, üzleti logikák, analitikai adatok kezelése.
• Deposit and Return System: hulladék-visszaváltási rendszer.
• Legacy rendszerek: NHKV-tól örökölt megoldások.
• Business Intelligence: analitika és riportálás.
• MuleSoft: rendszerek közötti adatáramlást biztosító middleware.

A MOL-MOHU a tevékenységeket az egyes rendszerek köré szervezte, projektek formájában. Cégünk, a Onespire Zrt. az SAP, a Salesforce és a MuleSoft projektekért felelős, ez utóbbi megoldást partnerünkkel, az Attention CRM Consulting Kft. szakértőivel közösen szállítottuk.

A MOL-MOHU projekt sajátosságai

A szabályozási keretek hiánya

A projektek során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy bár az EU-s és hazai társadalmi és politikai elvárások adottak voltak – 2040-ig a települési hulladék újrahasznosítási arányát 32%-ról 65%-ra kell növelni, illetve a hulladéklerakókba kerülő anyag arányát 50%-ról 10%-ra kell csökkenteni –, azonban a felsőszintű elvárások mellett a konkrét szabályozási keretek nem álltak időben rendelkezésre.

Ezért úgy kellett egy új szervezetet, valamint annak összes folyamatát létrehozni és kialakítani, hogy a munka megkezdésekor a működés pontos feltételeit meghatározó törvényi és jogszabályi előírások nem álltak rendelkezésre.

Nem volt ismert az ellátandó tevékenységek, a kezelendő anyagáramok, illetve a lakossági és üzleti partnerek köre sem.

Mivel nem voltak meghatározott üzleti folyamatok, sőt pontos elképzelés sem állt rendelkezésre arról, hogy milyen tevékenységeket kellene majd ellátnia a szervezetnek, így az informatikai hátteret nem lehetett a megszokott módon – üzleti igények felmérése, dokumentálása, majd leképezése a kiválasztott IT megoldásokban – kialakítani.

Szoros határidők

Bár a pontos szabályozási környezet nem állt rendelkezésre a rendszerek kialakításának megkezdésekor, ennek ellenére a projekt során nagyon szoros határidőket kellett betartania a szervezetnek.

Ezért az idő folyamatosan kritikus tényező volt a projekt során, amely további kihívást okozott minden résztvevő számára.

Rendszer alapú projekten átívelő folyamatok kezelése

A MOL-MOHU projekt informatikai szempontból kifejezetten összetett megoldásnak számít, számos rendszerkomponens alkotja a szoftveres architektúrát.

Ez természetesen jelentős mennyiségű alkalmazást, szállítót és szakértelmet igényel, illetve ezek összehangolásának szükségességét.

A szervezet a feladat tagolására a rendszer alapú megközelítést választotta, ami lehetővé tette, hogy az egyes projektekben olyan belső és külső munkatársak dolgozzanak, akik az adott megoldásra tudnak koncentrálni.

Azonban a rendszer alapú projektek következményeként az egyes szoftvereken átívelő tevékenységek zökkenőmentes kialakítása, illetve a folyamatok lehatárolása eleinte nem minden esetben történt meg időben, erre külön figyelmet kellett fordítanunk.

Tekintettel arra, hogy a folyamatok 95% az általunk irányított SAP megoldást is érinti, ezért szükségszerű volt, hogy egyfajta folyamat-koordinátori szerepkört is felvállaljunk.

H3: Külföldi megoldások adaptálhatósága

Megvizsgáltuk annak a lehetőségét is, hogy már működő külföldi, például német vagy osztrák példák alapján alakítsuk ki a MOL-MOHU folyamatait és IT rendszereit. Németországban a hulladékgazdálkodási vállalatok egyformán működnek, az SAP for Waste and Recycling megoldást használva. Ez a rendszer teljeskörűen lefedi a kapcsolódó folyamatokat, többek között megtervezve a hulladékbegyűjtést végző gépjárművek optimális útvonalát, a járathoz szükséges munkatársak munkarendjét, a helyettesítéseket, nyomon követi a felvett hulladék típusát, súlyát, a leadáskori mérlegelési adatokat, így minden adat az SAP-ba érkezik be.

Azonban a német megoldás egyrészt regionális, tehát nem egy, hanem több vállalat végzi a feladatokat, másrészt nem alvállalkozók bevonásával, hanem saját munkatársakkal és eszközökkel. Viszont jelenleg a MOL-MOHU alvállalkozókkal végezteti el ezeket az operatív feladatokat, ezért itt ilyen szintű központi folyamatmenedzsment megoldásra jelenleg nincs igény. Az alvállalkozók felé pusztán az az elvárás, hogy havonta lejelentsék az adatokat, ami alapján megtörténik az elszámolás.

A MOL-MOHU szerepe az engedélyek felügyeletét, az árak egységesítését, az adatok begyűjtését, a piac kifehérítését és a folyamatok sztenderdizálását foglalja magába. A fenti fundamentális különbségek miatt teljesen egyedi megoldást kellett kialakítanunk, amely ezeket a speciális igényeket fedi le.

Az általunk választott megoldás

Sztenderd megoldások adaptálása

Ezért azt a megközelítésmódot választottuk, hogy megpróbáltunk az SAP sztenderdekből kiindulni, annak érdekében, hogy amint a MOL-MOHU létrejön mint vállalat, akkor a munkatársak el tudjanak kezdeni dolgozni, és az alapvető feladataikat, mint például a munkatársak felvétele, a bérek kifizetése és a számlázás, el tudják látni.

Első körben egy korlátozott funkcionalitású SAP megoldást telepítettünk, amely a pénzügyi (SAP Financial Accounting, SAP FI), kontrolling (SAP Controlling, SAP CO) és HR (SAP Human Capital Management, SAP HCM) modulokból állt. Emellett minimális kiegészítő funkciókat implementáltunk, szinte teljesen az SAP sztenderdeket felhasználva.

2022 októberében, a tényleges működés megkezdésekor ezt az alap vázrendszert kezdte el használni a szervezet. Ezzel párhuzamosan megindult a további munkatársak toborzása és felvétele, illetve a jogszabályi környezet is egyre inkább formálódott.

Azonban még ekkor sem álltak rendelkezésre konkrét, részletekbe menően meghatározott üzleti igények.

Minimum Viable Product alapú megközelítés

Cégünk, a Onespire Zrt. szakértői a MOL-MOHU csapatával közösen próbálták meghatározni azokat az üzleti igényeket és folyamatokat, amelyekről a szabályozási környezet akkori, nem végleges állapotára vonatkozó információink alapján azt valószínűsítettük, hogy majd a végleges törvényi és jogszabályi előírásoknak is megfelelnek majd.

Tehát egy olyan összetett végtermék kialakítását kellett elkezdenünk, amely nem volt pontosan meghatározható, ezért az egyes részrendszerek kialakítását a Minimum Viable Product (MVP) módszertan alapján közelítettük meg. Az MVP egy olyan korlátozott funkciójú, de már működőképes termék, ami az igények egy részét már adott formában is kielégítheti.

Első körben a MOL-MOHU munkatársai megfogalmazták számunkra az üzleti igényeiket, amelyek ekkor a szabályozási környezet munkaverzióin, tehát részben még feltételezéseken alapultak. Amennyiben összetett, bonyolult és bizonytalan elvárásról volt szó, megpróbáltuk közösen a lehető legelemibb alapelvárásokat megfogalmazni, amelyeket majd a későbbiekben, a jogszabályok hatályba lépését követően tudunk szükség esetén pontosítani, továbbfejleszteni, majd véglegesíteni.

Ezzel párhuzamosan bemutattuk az adott rendszer sztenderd logikáját és folyamatait, az iparági tapasztalatainkat, majd a közösen meghatározott minimum elvárást leképezni a megoldásban.

Emellett egy gap-analízist is elvégeztünk a fenti tevékenységek során, az eltéréseket, hiányokat, nem lefedett igényeket összegyűjtöttük és rögzítettük, majd a projekt végrehajtása során egy agilis backlogban kezeltük.

A célunk az volt, hogy minden egyes területen legyen legalább egy működő alapfolyamat, amely ki tudja majd szolgálni az üzleti igényeket és folyamatokat, amelyek végleges formája akkor még nem volt ismert.

Amennyiben specifikusabb, összetettebb, azonban legalább részben feltételezésen alapuló üzleti igényeket képeztünk volna le a megoldásokban, akkor jóval nagyobb lett volna az esélye annak, hogy a végleges törvényi előírásoknak az nem felelt volna meg. Ilyen esetekben a befektetett jelentős mennyiségű munka akár teljes egészében is feleslegessé válhatott volna.

Ezzel szemben egy egyszerűbb megoldást, amelynek természetesen az adott rendszerben való megvalósítása is jóval kisebb erőfeszítést igényel, még a jogszabályi környezet változása esetén is jellemzően csak kiegészíteni vagy módosítani kell.

A végleges törvényi keretek kialakulását követően pedig egyszerűen és költséghatékonyan lefejleszthetők a ténylegesen szükséges összetettebb igények és üzleti logikák is, már kockázatmentesen.

Az idő előrehaladásával azt tapasztaltuk, hogy a projektek elején megfogalmazott nagyon összetett és specifikus igények jelentős részét az ügyfél oldali csapat a használatba vett éles rendszerben már nem akarta implementálni, a meglevő egyszerűbb megközelítést tartották használhatóbbnak.

A fenti megközelítésmóddal biztosítani tudtuk, hogy még abban az esetben sem kellett jelentős többletfeladatokat végeznie a projektben részt vevő munkatársaknak, ha az éles indulás határidejére sem jelent meg a vonatkozó jogszabály, viszont legalább megkezdődhetett a munkavégzés a rendszerekben az általunk javasolt best practice folyamatok alapján.

A DRS rendszer kialakítása és integrálása

A következő nagy feladat a DRS (Deposit and Return System), azaz a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése volt. Maga a szabályozás 2024 január 1-én lépett hatályba, amelynek uniós irányelven alapuló célja, hogy Magyarország 90%-os visszaváltási arányt érjen el a PET palackok, az ALU dobozok és az üveg csomagolások terén. A visszaváltási rendszer bevezetése jelentős mérföldkő volt a hulladékgazdálkodásban, azonban az érintetti körnek újabb kötelezettséget jelent.

Szakértőink a DRS megoldás folyamatainak kialakításában, illetve annak az SAP és a Salesforce rendszerekkel való integrálásában vettek részt.

A legnagyobb kihívást itt az okozta, hogy olyan egységes logikát kellett kialakítani, amely megfelel minden érintett rendszer és szereplő számára. A visszaváltási rendszer részét képező RVM (Reverse Vending Machine) automaták olyan mennyiségű palackszintű tranzakciós adatot generáltak, amelyek az architektúra egyéb komponensei nem tudtak volna megfelelően kezelni. Ezért a visszaváltás folyamatában érintett partnerekkel és a minisztériummal közösen meg kellett határoznunk, hogy ezeket az adatokat milyen szinten lehet aggregálni, úgy, hogy mindenki számára megfelelőek legyenek a folyamatok és a keletkező elszámolások.

A kötelező visszaváltási rendszer bevezetése a gyártók számára is számos feladatot generált, ráadásul rendkívül szoros határidővel, hiszen 2024 május végétől csak a MOHU logóval ellátott palackot hozhattak forgalomba. Ezt előkészítendő a MOHU-nak már februártól lehetőséget kellett biztosítani számukra, hogy regisztrálni tudják az új csomagolásaikat, amihez a szükséges informatikai rendszert addigra már ki kellett alakítani.

A Onespire Zrt. különböző szerepkörei MOL-MOHU projektek során

Cégünk szakértői több szinten vettek részt a MOL-MOHU folyamatainak tervezésében és az informatikai rendszereinek kialakításában.

Elsődleges és alapvető szerepünk az SAP, a Salesforce és a Business Intelligence megoldások implementálása, illetve az ezekhez kötődő projektek irányítása volt.

Emellett feladatunk volt az egyes célalkalmazások összehangolása, valamint az ott keletkező adatok megfelelő részletezettségű átadása az SAP, Salesforce és Business Intelligence rendszerek számára.

Járulékos, azonban meglátásunk szerint kifejezetten fontos és értékteremtő feladatunk volt az egyes általunk képviselt megoldásokba épített legjobb gyakorlatok becsatornázása, illetve illesztése a jogszabályi környezet formálódásával és véglegesedésével együtt folyamatosan változó, alakuló üzleti igényekhez.

Emellett szakértőink a különböző rendszereken és ezáltal projekteken átívelő folyamatok képviseletét is felvállalták, mert az SAP, a Salesforce és a Business Intelligence megoldások számos helyen beágyazódtak a célrendszerek által lefedett tevékenységekbe.

Visszatekintve a MOL-MOHU projekt elmúlt több mint három éves intenzív időszakára, cégünk hozzáadott értékét nem csak az egyes megoldások szintjén láttuk megfogalmazódni, hanem a rendszereken és projekteken átívelő folyamatok kialakításában, a különböző részmegoldások integrálásában, illetve a teljes informatikai architektúra szoros határidők mellett történő, zökkenőmentes leszállításában is, mindezt egy folyamatosan változó, az üzleti igényeket alapvetően meghatározó, jogszabályi környezetben.

Tökéletlen feltételek, tökéletes együttműködés

A legtöbb résztvevő számára szokatlan volt, hogy úgy kellett dolgoznia a csapatnak, hogy bár a pontos üzleti igények nem voltak megfogalmazhatók, mégis ki kellett alakítani egy működőképes rendszert.

A törvényi háttér nagyon sokat változott a projektek során, így annak ellenére, hogy a minimálisan életképes termék megközelítésmóddal sikerült elkerülnünk azt, hogy jelentős túlmunkát kelljen végeznünk, de bizonyos mennyiségű pluszfeladatot szinte folyamatosan kellett végeznie a résztvevőknek.

Ezek a nem optimális adottságok számos ütközési pontot és vitás helyzetet okozhattak volna az érintett felek között a projektek során, de a MOL-MOHU munkatársainak messzemenőkig korrekt hozzáállása miatt nem merültek fel ezzel kapcsolatos problémák, végig az a cél lebegett a résztvevők szeme előtt, hogy egy sikeres és jól működő rendszert tudjunk közösen leszállítani.

Összefoglalás

A MOL-MOHU projekt megvalósítása során a Onespire Zrt. fontos szerepet játszott a hulladékgazdálkodási rendszer kialakításában, amelynek célja a fenntarthatóság és az újrahasznosítás elősegítése volt.

A projekt során általunk javasolt Minimum Viable Product (MVP) megközelítés lehetővé tette, hogy rugalmasan reagáljunk a folyamatosan változó jogszabályi környezetre, miközben a legfontosabb üzleti igényeket sikerült már a korai szakaszban kielégítenünk.

A projekt során az összes résztvevő fél szoros szakmai együttműködése biztosította, hogy a MOL-MOHU célkitűzései megvalósuljanak, és a hulladékgazdálkodás terén egy új, fenntarthatóbb irányt vegyenek.

Összességében a MOL-MOHU projekt nemcsak a magyar hulladékgazdálkodási rendszer fejlődését segítette elő, hanem hozzájárult a társadalmi felelősségvállalás erősítéséhez is. A Onespire Zrt. elkötelezett amellett, hogy a jövőben is aktívan részt vegyen a fenntartható megoldások kidolgozásában és megvalósításában, biztosítva ezzel a környezetvédelmi célok elérését.

Kérdése van a cikkel vagy szolgáltatásainkkal kapcsolatban?

Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel!

Tekintse meg további bejegyzéseinket ebben a kategóriában!

Tekintse meg legfrissebb híreinket!